Brev till István Saros från Alice Saros

Objekt Visa hierarki

Istvan och Alice Saros arkiv

Sveriges museum om Förintelsen

Brev

Papper

4 sidor

1946-12-05

Brev till István Saros från Alice Saros. Transkribering beställd av givaren, vilken inkom i samband med förvärv: 1946 dec.5. Salzburg Drága Pistám! Szívből jövő hálás köszönet kedves részletes leveledért. Kimondhatatlanul hálás vagyok a szeretetteljes és barátságos hangért. Megszámlálhatatlanul sokszor olvasom el és újra és újra és az az érzésem , hogy közelebb kerülsz hozzám és egyre jobban meg tudlak érteni. Mindenekelőtt fogadd leg őszintébb részvétemet édesapád elvesztéséért. Veled érzek az én gyászom is. Szegény hozzám tartozott az élők sorából. Nem tudta megélni azt a nagy örömet fiát viszont láthatja. Együtt fohászkodtunk mindig és tárgyaltuk a lehetőségeket amikor jött hozzám hírekkel és a kikötéssel a mamának ne szólj róla. Isten adjon neki békés nyugodalmat. Lelkem mélyéig hatolt, amit a szenvedéseidről írtál megrázó és tragikus. A tények nem ismeretlenek előttem, részben saját bőrömön is tapasztaltam, ha csak egy tized részét is. Mások elbeszéléseiből és tapasztalataiból viszont előttem volt. Istennek és a sorsnak különös kegye, hogy ma már nyugodtan múlt időben beszélhetünk róla. Ezekért a szenvedéskeért senki sem kárpótol minket, a konzekvenciákat egész életünkben viseljük. Hogy ma újra ember vagy és helyet fogaltál a normális emberi életben csak magadnak köszönheted. Vas akaratod és energiád segítenek hozzá. Ember feletti amit végig csináltál. Nagyon kevés megkárosultnak sikerülhetett csak sajnos. Viszont azt hiszem egy eredményt vonhatsz le a múlt tapasztalatain. Minden az akaraton múlik. Elöted nem lehetnek akadályok többé amit ne tudnál leküzdeni. Az élet Neked nem tud olyan problémát hozni, amivel Te ne tudnál megbirkózni. A helyzet fölé emelkedve felülről tekintheted az életet ami rengeteg fontosággal bíró előnyt jelent számodra. A multkori leveleidből tisztább képet tudok alkotni egyéniségedről mint közel 5 esztendővel ezelőtt, zöld fejjel. Hidd el Pistám úgy találtam rád, mint ahogy a vak tyúk is talál néha szemet. Úgy szeretném feltárni magam elöted , hogy lássad és meggyőződjél őszinteségemről, hogy minden hátsó gondolat nélkül az igazat beszélem. A szexuális kielégülésről írsz ? Hidd el nekem mindig mellékes szerepet játszott az életemben. Egész más tényezők játszottak közbe, sokáig nem volt akihez tartoztam, ne haragudj , hogy szüleid nem vettem számításba, de ők nehezen éltek nem akartam a terhükre lenni. Objektív szemmel nézve a dolgokat . Neked kell igazad legyen, mert ki kellett volna húznom a nehéz időket és bizni, hogy egyszer csak haza jössz. Szubjektíve még sem cselekedhettem mást láttam, hogy az asszonyok férjhez mennek újra akiknek férjei Veled és veled egy időben mentek el. Édesanyád mesélt Katóról unokabátyád feleségéről, aki szintén elment valakivel a Felvidékre. Annyi és annyi esetet tudnék Neked felsorolni olyan reménytelennek látszott minden. Nem hittem, hogy valaha is haza engedik a foglyokat. Te magad is tudod milyen nehéz volt a hazajövés. És könnyen megtörténhetett volna , hogy soha nem következik be. Azonkívül azt sem tudhattam, hogy fogságban vagy e. Miért jöttem el otthonról? Nem tudtam gyökeret verni az emlékek kínoztak. Nem én voltam ez az egyetlen aki eljött a szenvedések színteréről, Akkor az egész epidémia (járvány szerűség) volt, nem az éhhalál elől menekültem, hanem a reménytelen es kilátástalan jövő elő. Abban igazad van, hogy munkával a minimálisat akkor is meg lehetett keresni, de sajnos többet nem. Több ambícióm és igényem volt az élettől mint a napi kukoricaliszt és a bab. A lakás pedig olcsó volt az igaz, de hideg szőnyegen kezem lábam meg volt fagyva. Ha esett az eső beázott a plafon, wc nem volt ráadásul Klárival volta együtt. Rosszul informáltak, ha azt hiszed, hogy nekem még mindig kapcsolatom van valakivel. Megszakítottam minden nexust amikor megtudtam, hogy élsz. Vártalak haza, vásároltam részedre holmikat amikor alkalmam volt. Még jobban megszorítottam személyes kiadásaimat, hogy a tőkém azzal is növekedjen, azzal is erősítsem az alapot az élet megkezdéséhez. Pista azt meg kell mondjam Neked én szeretlek. Szerettelek egész időn keresztül. A Te emléked mindenek felett állott, egy túlvilági nimbuszt szőttem köréje. Azt a kevés veled kapcsolatos emlékemet mesterségesen melengettem és igyekeztem frissen tartani. Ha rólad beszéltem boldog voltam és felvillanyozódtam. Soha senki nem állt és állhat olyan közel hozzám mint Te. Ezek az érzések, most vulkánszerűen törnek fel bennem. Megkapaszkodtam egy néhány pontban, amit leveledben találtam. Írod, hogy még ma is szeretsz, nehéz rólam lemondanod, de ezt a Te és az én boldogságom miatt kell tenned. Pista az én boldogságom a Te kezedben van. És én érzem magamban az erőt és tehetséget, hogy ugyanazt tudja Neked is nyújtani. Vissza kell kapjalak és szerezzelek minden erőmmel, ha kell tíz körmömmel is harcolok érted. Kérlek tedd túl magad szűkkörű nyárspolgári előítéleten és konvenciókon. Amikor írod, hogy édesanyád házasságunk mellett volt, arra kell gondoljak, hogy ő egy idős asszony aki mögött egy egész élet tapasztalatai vannak, aki higgadtan és tárgyilagosan látja a dolgokat. Számodra én ma hasznosabb és értékesebb segítőtárs tudok lenni, mint elmenésedről. Sokat tapasztaltam és elég ütést kaptam az élettől, hogy észhez térjek. Minden életcélom a te életed szebbé tenni, a Te segítségedre tenni, az élet küzdelmein Veled osztozni, és a terheket közösen viselni. Nem vagyunk szentimentális gyerekek, nem élünk illúziókban. A realizmusodra hivatkozol, Pista én is 100%-ig reálisan gondolkodom, éppen ezért 100 és 100 érvet tudok ami amellett szól, hogy mi igen is élhetünk együtt és jól. Pistám nagyon kérlek, ne borítsad fel a terveimet amiket jövőnkről alkottam. Haza akarok jönni! Egy nagyobb lakást kivenni, én a szakmámban akarok dolgozni továbbra is. Sokat fejlődtem , ma már egész jó ruhákat tudok már csinálni. Amit itt kerestem , mert az élet itt jóformán semmibe nem került , értékekbe tettem. Ha ügyesek vagyunk elegendő lehet számodra egy önálló egzisztenciát alapozni, hogy ne kelljen a gyárba kijárnod. Drága apám sokkal kevesebbel kezdte és kevesebb szaktudással mint Neked van. A maglódi házunkat szépen idővel helyre hozatni, az is valamit jövedelmezhet. Nélküled nincs kitartásom és célom, nincs kiért. A józan eszedre hivatkozom Pista, hidd el egy becsületes és szorgalmas embert találsz bennem, és talán nem vagyok sem ügyetlen, sem ostoba, sem csúnya. Neked pedig csak jót akarok Isten látja lelkem. Önző is vagyok elkell ismernem, mert ezzel magamnak is jót akarok. Tudom, hogy Te nélkülem is jól meg tudsz lenni, nem vagy rám szorulva, Te egy egész ember vagy. Egész biztos más asszonnyal is boldog tudnál lenni. De nekem szükségem van rád, nélküled céltalan az életem. Nagyon letört vagyok, csak az a gondolat vigasztal, hogy Veled lehetek. A remény maga boldoggá tesz. Úgy tervezem, hogy a Nálam levő munkákat befejezem ami 10-12 nap. Beszerzem a szükséges iratokat a haza jövetelhez, ha jól megy karácsonyra, ha nem akkor még ebben a hónapban feltétlenül el tudok indulni haza. Kérlek ne húzd keresztül a számításomat, ha nem váltom be a reményeket még mindig nem késő , amint látjuk nem felbonthatatlan egy házasság. Azt hiszem nem zavar mit mondanak vagy gondolnak az idegenek, minden csoda 3 napig tart egyrészt, másrészt mindenki úgy éli az életét ahogy akarja. Olyan ostobák és rosszak az emberek, egyáltalán nem mérvadó a véleményük. A tűzoltótól jóformán semmit nem kaptam vissza. Két párnahuzatot egy régi abroszt anyámtól és még néhány apróságot. A te összes ruháid, fehérneműid , az én kelengyém , anyámék összes holmija, szőnyegek ágynemű az ő kezükön veszett el. Anyámék bútorát leszámítva. Drága szüleim bízták minden holmijukat rájuk, mert ők az utolsó időkben ott laktak a házban. Az én holmijaim úgy kerültek oda, hogy még előtte való évben a bombázások elől kivittem minden értékesebb holmit Maglódra és az ott maradt . Nem írtál róla , hogy Füssl a fényképezőgépet vissza adta-e? Én pest felszabadulása után csak néhány hónapra kerültem vissza, akkor már nyilván késő volt utána nézni. Amit az oroszok elvittek azt az első időkben hurcolták el, ha ugyan igaz hogy elvitték. Most búcsúzom éjjel ¾ 2 óra van holnap korán kell felkelnem. Írjál hamar nagyon türelmetlenül várom a postát. A mielőbbi viszontlátásig sok szeretettel csókol Licid. Mamának kézcsókom és ne haragudjon, hogy Neki külön nem írtam. Mancit is csókolom. Melléklet egy ima, amit évekig vissza imádkoztam és a mai napig őriztem . Remélem megkapod! Lici Översättning till engelska beställd av givaren, vilken inkom i samband med förvärv: My Dear Pista Thank you very much for your kind detailed letter. I am beyond grateful for the full of love and friendly voice. I read it countless times and again and again and I had the feeling that you were getting closer to me and I can understand you more and more. Above all, please accept my sincerest condolences for the loss of your father. I feel my grief with you. The „poor” man belonged to me as long as he lived. But he couldn't see with great pleasure the return of his son. We were always praying together and discussing the options when He came to me with news and on the condition, „please don't tell Mom”. God grant him peaceful rest. It touched me to the bottom of my soul what you had written about your suffering. It was shocking and tragic for me. The facts are not unfamiliar to me, I felt it on my own skin if only it was only tenth of yours. But the stories and experiences of others were known by me. It is a special grace to God and destiny that we can talk about it now quietly and in past tence. No one can compensate us for our suffering, we have the consequences with us throughout our entire lives. Today you are human again and you have taken your place in normal human life. It is your merit alone. Your iron will and energy helped you. The preterhuman thing you did all the way. Unfortunately, very few harmed victims could succeed like you. But I think you can draw a conclusion from past experiences, all depends on the strong will there cann’t be obstacles in front of you anymore that you cannot overcome Life cannot bring you a problem that you cannot cope with. Rising above the situation, you can see life from above, which gives you a lot of important benefits. From your past letters, I can get a clearer picture of your personage than with my green-eared and inexperienced personality almost 5 years ago. Believe me Pista I found you just like blind hens sometimes find cereal grains. I want to expose myself to make you sure and to show you that I speak the truth without any back thought. Are you writing about sexual satisfaction? Believe me it has always played a side role in my life. There were other factors involved, I did not belong to anyone for a long time. Please do not be angry with me because I did not take your parents into account, but they also were having hard times. I did not want to be at the expense of them. Looking at things with an objective eye. You must be right because I should have pulled out the hard times and made sure you came home one day. Subjectively I couldn’t even do anything else I saw the women getting married again whose husbands went with you and with you at the same time. Your mother told me about Kató, your cousin's wife, who also went to the Highlands (now Slovakia) with someone. I could list so many and so many cases that seemed that everything is hopeless to me. I didn’t think the war prisoners would ever be released home. You really know how difficult it was to come home. And it could easily have happened that it never occured. However, I didn't even know you were in captivity at all. (live or died) Why did I leave my home? I couldn’t take root where I was tortured by the bad memories. I wasn't the only one who left the scene of sufferings. That time it was like an epidemic ( many left abroad) I didn’t escape from starvation, but from hopeless and uncertain future. You are right that you could earn the minimum with work, but unfortunately not more. I had more ambitions and demands from life than daily cornmeal and beans. And the apartment was really cheap, but my feet were frozen on a cold carpet. When it rained the ceiling soaked, there was no toilet, and I was with Klári. You are misinformed if you think I still have a relationship with someone. I interrupted every nexus when I found out you were alive. I waited for your return home, I bought you some things when I had the opportunity. I have tightened my personal expenses even more so that my capital could grow as well, strengthening the basis for starting our joint life. Pista I must tell you I love you. I loved you all the time. Your memory was above all. I have woven an after-life nimbus around it. I artificially warmed up those few memories of you and tried to keep them fresh. When I talked about you, I was happy and „electrified”. No one has ever stood and can stand as close to me as you. These feelings of mine are now erupting like volcano. I clung to a few points I found in your letter. You write that you still love me. It’s hard for you to give up on me. But you must do it for your and my happiness’s sake. Pista my happiness is in your hands. And I feel myself the strength and talent, for giving you the same that before. I must get you back and I must obtain you with all my strength. If I have too, I will fight for you with my ten nails. Please get over yourself with narrow-minded philistine prejudice and conventions. When you write me that your mother stood by our marriage. I must think, she sees the things calmly and objectively with the eyes of an elderly woman with a lifetime of experience behind her. For you today, I can be a more useful and valuable helper when you left. I experienced a lot and got enough blows from life to come to my senses. All my aim is to make your life more beautiful, to help you and to share with you the struggles of life, and to bear the burden together. We are not sentimental children, we do not live-in illusions. You refer to your realism, Pista I also think 100% realistically, so I know 100 and 100 arguments why we can live together and well. My Pista, please don't upset my plans for our future. I want to come home! I want to rent a larger flat, and I want to continue working in my profession later on. I have improved a lot. Nowadays I can do surprisingly good clothes. What I earned here I put it into values because life here cost pretty much nothing. If we are clever enough it can be basis of an independent existence, to avoid having to go out to the factory. My father started with much less value and has less expertise than you. Restoring nicely our house in Maglód village over time can also be something profitable. Without you I have no perseverance and purpose, no one for whom. I refer to your common sense Pista, believe me you will find an honest and diligent woman in me, and perhaps I am neither clumsy, nor foolish, nor ugly. God sees my soul I just want good for you. I have to admit that I am also selfish because I want to do good to myself. I know that you can do well without me, you are not in need of me, you are a whole person. Surely you could be happy with another woman. But I need you, without you my life is pointless. I am very broken the only consolation is the thought of being with you. Hope itself makes me happy. I plan to finish the current work at me which is 10-12 days. I will get the necessary documents to come home, if it goes well till Christmas, if not then I can defintely go home later this month. Please don’t pull through my calculation if I don’t live up to your hopes it’s still not too late to say no. As we saw there was not an inseparable marriage. I don’t think it bothers what strangers say or think, every miracle lasts for 3 days on the one hand and on the other hand everyone lives their life the way they want. People are so stupid and bad; their opinions are not authoritative at all. I got pretty much nothing back from the firefighter. Two pillowcases an old tablecloth from my mother and a few more little things. Two pillowcases from an old tablecloth from my mother and a few more little things. Except for my mother's furniture. My dear parents entrusted all their belongings to them (firefighter) because they had lived in the house in the last days. I sent my belongings there to Maglód, mostly more valuable things from the bombings the year before and everything remained there. You didn’t write about, whether Füssl camera was given back to you. I went back to Maglód only a few months after the liberation of the Budapest, it was obviously too late to look for it. What the Russians took away it was taken away in the early days of the liberation if it was true that it was taken away. Now I say goodbye it is at night ¾ 2 o'clock I must get up early tomorrow. Write soon very eagerly looking forward to the mail. Until see you soon, I kiss you with a lot of love! Your Lici. I kiss Mama’s hand and I believe she will not be angry that I didn’t write to her separately. I kiss Manci too. Attachment is a prayer, that I have been praying for years and preserved to this day. I hope you get it! Lici

• Saros, Istvan
• Salzburg

Ungerska

3302943

SMF174

3290821 Volym 2. Inkommande till Istvan Saros Volym

https://samlingar.shm.se/archive/f9d7c979-9285-43b9-b2a5-4e3bfb0a4117